Áramkört is építhetsz, ha akarsz!
Áramkört is építhetsz, ha akarsz!
A villamosmérnök lányhallgatók a szigorúan vett szakmájukban képzelik el jövőjüket. Tervezni, modellezni szeretnének, de vannak, akik tudományos karrierre vágynak. Lehetőségeik szinte korlátlanok.
Minden lányhallgató nagyon örül, hogy akár már tanulmányai kezdetétől fogva be tud kapcsolódni valós kutatási projektbe, azaz az elméletben tanultakat a gyakorlatban is művelheti – derül ki azon villamosmérnök-hallgató lányok válaszaiból, akik a VIK Elektronikus Eszközök Tanszékére (EET) járnak. Aki rátermett és lelkes, kutathat, tervezhet, modellezhet, sőt áramkört is építhet, ha kedvet érez hozzá. Az érintettek egyértelműen díjazzák, hogy a tanszék nem tesz különbséget fiú- és lányhallgatók között, ez utóbbiak sem előnyt nem élveznek, sem hátrányt nem szenvednek.
Igen komoly sikert mondhat magáénak Dudola Dóra, aki a tavalyi Országos Diákköri Konferencián (OTDK) első helyezést ért el egy napelem-minősítő, karakterizáló rendszer fejlesztésével és új méréstechnikai eljárás kidolgozásával. Külön érdekessége az esetnek, hogy Dóra a díj elnyerésekor még az alapképzésre járt. Nagyon ritka, hogy egy BSc-hallgató az OTDK-ra jusson. Az inkább az MSc-sek terepe.
– Lányként azt tapasztalom, hogy a tanárok talán türelmesebbek és támogatóbbak velünk. Igaz, egyes fiúk ezt felhánytorgatják nekünk, és azt mondják, hogy a lányoknak könnyebb. De ez nem teljesen igaz, az éremnek mindig két oldala van – véli Dóra.
Az EET-n körülbelül ugyanolyan – mintegy 10 százalék – a lányok aránya, mint a VIK-en. Bognár György egyetemi docens, a kari Tehetségpont vezetője megpróbált az okok nyomára bukkanni. Azt tapasztalta, hogy már a közoktatásban csökken azon lányok száma, akik a természettudományok iránt érdeklődnek. Ez előrevetíti az egyetemi szakirányú jelentkezési létszámokat, noha az is igaz, hogy a Vegyész-, az Építész- és a Gépészkaron sokkal több a lány, mint a VIK-en. – Talán megijednek a feladattól. Valahogy elfogadottabb, hogy egy nő laborban kísérletezzen, vagy számítógép előtt ülve tervezzen épületeket, mint hogy forrasztópákával dolgozzon – mondja az oktató. – Pedig ez téves feltételezés! A villamosmérnöki munka is zömében számítógépen való tervezésből és szimulációból, a mikroelektronika területén pedig kiemelten félvezető laboratóriumi munkával is jár!
Jó hír viszont, hogy azok a lányok, akik az EET-n tanulnak, villamosmérnöki vonalon tervezik karrierjüket. Jellemzően olyan területekben gondolkoznak, ahol a munka végén valamilyen kézzel fogható produktum kerül az asztalra. Tervezni, modellezni szeretnének, a termelésben való közvetlen részvétel általában nem szerepel az elképzeléseik között. Van példa tudományos karriertervekre is. Összességében nincs nagy különbség a lányok és a fiúk választása között. Vannak lányok, akik kifejezetten jól és szívesen foglalkoznak áramkörépítéssel, vagy készítenek félvezető eszközöket vagy mikrogépészeti szerkezeteket. A nagyfokú precizitás, az esztétikai érzék és a monotóniatűrés viszont inkább jellemző a lányokra, mint a fiúkra. A lényeg, hogy mindenki talál ezen a szakterületen olyan feladatot, amit szívesen és kiválóan el tud végezni.
– Azok a lányok és fiúk, akik nem a tudományos karriert választják, a tanszékkel kapcsolatban álló ipari partnereknél jellemzően már a szakmai gyakorlat alatt bedolgozzák magukat. A diploma megszerzése után tehát egyenes az út. A munkaerőpiacon egyébként hatalmas az érdeklődés a mikroelektronikához értő villamosmérnökök iránt. Az alapismereteken kívül olyan ipari alkalmazásokat, keretprogramokat tanítunk, amelyeket az iparban használnak, így frissen végzetteink tudásának jó része azonnal bevethető a vállalatoknál. Nagyra értékelik a cégek, hogy megtanítjuk a hallgatóinkat gondolkodni. Sok olyan feladatot kapnak, ami rávezeti őket a problémamegoldó és kritikus gondolkodásra. Ez a képességük már az első munkanapokon, sőt esetleg már az állásinterjún kiderül. Diplomásainknak tehát szinte korlátlanok a munkaerőpiaci lehetőségei – mutat rá Bognár György.
