Csak lányoknak!

Most, hogy a fiúk mind továbblapoztak, nyugodtan beszélhetünk arról, mi is vár maroknyi csapatotokra: a gólyalányokra.

Egyrészről körülrajongottság és tenyérenhordozás, másrészről vér és veríték.

Olyan helyre kerültetek, ahol mindent bikinis csajokkal reklámoznak, olyannyira, hogy már a fiúk is unják. Kevesen vagyunk, ezért a gólyalányok mindig különleges bánásmódban részesülnek. Ha szakközépből jöttél, ezt már megszokhattad, ha gimiből, akkor egy egész új világot látsz majd.

Ezen a karon lánynak lenni néha átkozottul nehéz. Úgy néznek ránk, mint akik nekivágtak egy férfias szakmának, sokan ezt nőietlennek tartják, sokszor egy-egy évfolyamtársad sem érti, ahogy azt sem, hogy miért döföd át a tekinteteddel, ha azt mondja, a villanykaros lányok azért vannak, hogy főzzenek a fiúkra. Néha többet kell teljesíteni, hogy ugyanazt az elismerést kivívd, és persze mindenki abban a hitben él, hogy szépen írsz és sokat.

Ezen a karon lánynak lenni néha átkozottul egyszerű. Mindig lesz, aki segít, akár a tananyag elsajátításáról, akár a szobád berendezéséről, táskacipelésről legyen szó, és tuti, hogy sohasem kell egyedül menned bulizni, lesz, aki megmutassa Budapest legjobb helyeit. Néhány tanár a szép szemedért megadja a pontot (bár néhányat pont ezért nem), és mindig lesz helyed előadáson. Ha kolis leszel, akkor a helyzet fokozódik: ebből állnak a mindennapjaid. Mármint a bikinis csajos pizzareklámokból, az egy szál gatyában dohányozni vonuló szinttársakból, a téged körülvevő kockavilágból (ha nem épp játszik, akkor kódol). Néha csak azzal védheted ki, hogy ne verjenek fel a legszebb álmodból az illuminált szomszédok, ha előzőleg te is velük tartottál, viszont nőnapkor kakaóval, kaláccsal ébresztenek.

A szobatársaiddal szükségszerűen jóban lesztek, hosszú ideig ők lesznek az egyetlen női lények a környezetedben. És persze a többi villanykaros lány. Mint minden közösségben, itt is van megfelelő mennyiségű (annál egy kicsit több) pletyka, kis áskálódás, de alapvetően mi, lányok összetartunk, segítjük egymást, de hogy a kitartóan olvasó fiúkat elkeserítsem: nem szoktunk fehérneműben párnacsatázni.

A lényeg, hogy légy mindig talpraesett, ne hagyd, hogy a fiúk a fejedre nőjenek, akár nagy rajongásukkal, akár a sütési tudományod kihasználásával. Ha ez menni fog, akkor nem lehet megoldhatatlan probléma, és az itt töltöttek lesznek életed legszebb évei (számot nem mondok, a biztonság kedvéért).

Vékony Kata