Nők (hiánya) a pályán

„Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a mérnök informatika nem különbözik drámaian a gazdaságinformatikától és a programtervező informatikától. Ugyanakkor arra is felhívom a figyelmet, hogy a nálunk oktatott területeken a leggyorsabb a fejlődés, ezért várhatóan ott lesz a legnagyobb a szakemberhiány”.

Ma Magyarországon a felsőoktatás egészét tekintve kiegyensúlyozott a nők és a férfiak aránya. Összességében a műszaki képzésben is elfogadható mértékű a lányok jelenléte, ám vannak olyan területek, amelyeket a hölgyek következetesen elkerülnek. Ez utóbbi kategóriába tartozik a mérnök (műszaki) informatika. Míg a gazdaságinformatika és a programtervező informatika szakokon akár az 50 százalékot is eléri a lányok aránya, addig a mérnök informatikus hallgatók között nagyítóval kell keresni a gyengébb nem képviselőit. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mérnök informatikus szakán például évek óta 8 százalék alatt marad a lányok aránya. Ezt az állapotot sem a felsőoktatás, sem a munkaerőpiac nem tartja egészségesnek.

„A Műegyetemen, akárcsak a többi műszaki felsőoktatási intézményben, mérnök informatikusokat képezünk. Csak arra tudunk gondolni, hogy a hölgyek számára a mérnökség, azon belül is a karunk nevében szereplő villamosmérnökség olyannyira riasztó, hogy meg sem próbálkoznak velünk. Pedig semmi teljesíthetetlent nem követelünk, a nálunk oktatott mérnök, illetve műszaki informatika rendkívül közel áll az informatika más ágaihoz. Jól bizonyítja ezt, hogy a hölgyhallgatóink kiválóan teljesítenek, körükben jóval kisebb a lemorzsolódás az átlagosnál, és a végzés után remekül megállják a helyüket a munkaerőpiacon” – fogalmaz Vajta László, a BME VIK dékánja.

Jó befektetés

Általánosságban elmondható, hogy az informatikusok Magyarországon átlagon felül keresnek. A friss diplomások jellemzően 200 ezer forint körüli nettó bérrel indítanak, és ez az összeg három-négy év után akár az 500-600 ezer forintot is elérheti.

„A vállalatok szívesen fogadják a BME-ről érkező mérnök informatikusokat, és ezt a fizetésekben is kifejezésre juttatják. A nálunk szerzett diplomával az elérhető legmagasabb informatikus-bérekre is komoly eséllyel pályázhatnak a fiatalok. Azt se felejtsük el, hogy ez a szakma kiválóan alkalmas a távmunkára, így a hölgyek szinte észrevétlenül egyeztethetik össze a családot a munkával. És ha valaki azt hozza fel ellenérvül, hogy túl sokat kell tanulni a műegyetemi mérnök informatikus diplomáért, akkor annak csak azt mondhatom: valamit valamiért. Nem túl sokat, csak sokat. De a tapasztalatok szerint a befektetés mindenképpen megéri” – hangsúlyozza a dékán.

A 2014 őszén induló tanévtől egyébként a mérnök informatikus képzésből kikerül néhány olyan elem, amely egyértelműen a mérnöki gyökerekből ered, és amelynek oktatása az informatikusok számára már fölöslegesnek bizonyul.

Ez is csak informatika

A BME VIK mérnök informatikus szakának elvégzéséhez természetesen bizonyos képességekre szükség van, ám szorgalom nélkül még a legrátermettebbek is pórul járhatnak. A tapasztalatok szerint a sikertelenül távozók három élesen elkülöníthető kategóriába sorolhatók. Vannak, akik tévedtek, és rájöttek, hogy nem érdekli őket ez a szakma; vannak, akik nem elég felkészültek, és ezt későn veszik észre, illetve nincs bennük elég erő a felzárkózásra. Elenyészően kicsi azok száma, akik alkalmatlanságuk, illetve szellemi képességeik hiánya miatt kénytelenek megválni a BME VIK-től.

„Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a mérnök informatika nem különbözik drámaian a gazdaságinformatikától és a programtervező informatikától. Ugyanakkor arra is felhívom a figyelmet, hogy a nálunk oktatott területeken a leggyorsabb a fejlődés, ezért várhatóan ott lesz a legnagyobb a szakemberhiány. Itt vannak például az öregedő népességet támogató informatikai megoldások, amelyekre rövid időn belül hihetetlenül nagy szükség lesz, és amelyek megtervezése és fejlesztése nem képzelhető el legalább minimális műszaki háttér nélkül. De említhetem a jövő internetjét, a gépek közötti kommunikációt, vagy a mobilalkalmazások robbanását. E területek alapvetően szoftverfejlesztésről szólnak, ám minden esetben tartalmaznak műszaki elemeket is. Már most komoly hiány van a műszaki háttérrel rendelkező informatikusokban, és ez a kezdőbéreken is meglátszik. Csak arra tudom biztatni a lányokat, hogy ne féljenek, nem teljesíthetetlenek a követelményeink, és bőven megéri, amit cserébe kapnak” – mutat rá Vajta László.

Figyelembe véve a szakma sajátosságait – például azt, hogy az informatika bizonyos mértékig művészet, és így igényli a hölgyek érzelmi beállítottságát is – a BME VIK dékánja a nemek 50-50 százalékos arányát tartaná egészségesnek. Most azon dolgoznak, hogy néhány év múlva a BME VIK hallgatóinak legalább a 20-25 százaléka lány legyen.

(Részlet a Computerworld 2013. decemberi cikkéből)