Bőven van lehetőség, csak élni kell vele
„Az első vizsgák után azonban rájöttem, hogy butaság az ilyen mendemondákra hallgatni. Meg kell érteni a dolgokat, akkor egyik tárgy sem nehéz, és még arra is marad az embernek energiája, hogy plusz tárgyakat vegyen föl. Pusztán érdeklődésből.”
Püspöki Zsuzsanna a BME VIK-en szerzett mesterszintű diplomát 2011-ben. Az egyetemi évek során a kezdetektől fogva igyekezett minden olyan lehetőséget megragadni, ami valami pluszt ad a kötelező tananyaghoz. Elnyert ösztöndíjakat, többször járt külföldön, bekapcsolódott kutatásokba. Mindent megtett tehát a sikeres pályakezdés érdekében. Mindezt lányként, egy jellemzően férfiasnak elkönyvelt szakmában.
„Büszke vagyok rá, hogy amit eddig elértem, nagyrészt magamnak köszönhetem. Noha a szüleim is mérnökök, soha nem gyakoroltak rám nyomást, hogy folytassam a családi hagyományt. Mindent támogattak, ami iránt érdeklődtem. A gimnáziumban biológiából, matematikából és fizikából fakultáltam. Végül egyfajta belső késztetésből választottam a műszaki pályát” – emlékszik vissza Zsuzsa.
Elmondása szerint soha nem készült tudatosan arra, hogy villamosmérnök legyen. A tanulmányai vége felé már azt is elárulhatja, hogy gimnazistaként egész más képe volt a szakmáról, mint most, a konkrét tudás birtokában.
„Voltak, akik kezdetben kicsit furcsán néztek rám, mondván: mit keres itt egy lány? Sokan riogattak a kemény vizsgákkal, a szigorú oktatókkal. Sikerült is kicsit elvenniük az önbizalmamat. Az első vizsgák után azonban rájöttem, hogy butaság az ilyen mendemondákra hallgatni. Meg kell érteni a dolgokat, akkor egyik tárgy sem nehéz, és még arra is marad az embernek energiája, hogy plusz tárgyakat vegyen föl. Pusztán érdeklődésből. Bár az is igaz, hogy esetenként egy lánynak többet kell letennie az asztalra, mint egy fiúnak, hogy elismerjék a teljesítményét” – mondja Zsuzsa.
Tanulságokkal szolgálhat a szakirány megválasztása is. Vajon miért esett az ifjú hölgy választása az irányító- és robotrendszerek szakirányra? Része volt benne néhány kiváló oktatónak, ám alapvetően Zsuzsa elméleti beállítottsága döntött: úgy találta, hogy ezen a szakirányon kaphatja a leginkább elméleti képzést. Ezek után nem meglepő, hogy a végzést követően a doktori képzésben folytatta tanulmányait. A mesterképzés alatt nyári gyakorlatát két ízben is a svájci École polytechnique fédérale de Lausanne orvosbiológiai képfeldolgozással foglalkozó laborjában folytatta. Így szinte adta magát, hogy elfogadja az egyetem által felkínált lehetőséget. Azóta is Lausanne-ban van, alapkutatás jelleggel képfeldolgozási algoritmusokat fejleszt.
Kutatócsoportjának, amely egy professzor köré szerveződik, rendkívül vegyes a szakmai összetétele. Vannak matematikusok, informatikusok, villamosmérnökök és orvosbiológiai mérnökök, fiúk, lányok vegyesen. Az már szinte magától értetődő, hogy a csapat nemzetközi. A magas szintű nyelvtudás tehát elengedhetetlen. Zsuzsa különösen jó helyzetben van, mert az angol mellett franciául is felső fokon beszél.
„Főnökömön keresztül olyan emberekkel is lehetőség van találkozni, együttműködni, akiket különben csak hírből csodálnék. A publikációs lehetőségek is rendkívül jók, eddig tartottam előadást San Franciscóban, Portóban, áprilisban pedig repülök Pekingbe. Mindezen kívül természetesen a tanításban is részt veszek.”
Püspöki Zsuzsa arról az egyetemről indult, amit a hazai műszaki felsőoktatási intézmények egyik legnívósabbjának tart, és most kiválóan megállja a helyét a nemzetközi csapatban. A BME VIK diplomájával a zsebében, valamint a svájci tanulmányokat követően számtalan szakmai lehetőség nyílik meg előtte. Itthon és külföldön egyaránt.
